facebook
 
2014. január 08.

Név: Schulze Karolina

1984. 08. 03.

Foglakozás: lovasoktató, masszőr

Bővebben: Karolina masszázs

A feszültség egy kabát

Budapest egyik utolsó, igazi presszójában ülünk, ahol üvegpohárban adják a kávét, a teraszt beton virágtartók díszítik, mögöttünk az egyik asztalnál férfiak dominóznak. Nézem Karolina erőt sugárzó kézfejét. A mozdulatain, ahogy a dolgokhoz ér, de különösen az ujjain látszik, sokat tud az érintésről.

Ez az ohm jellel díszített medál a nyakadban valamit szimbolizál számodra?

A medálban egy aurakristály van, amelyet a mesteremtől kaptam. Ez egyfajta védelmet ad, és bár nem vagyok buddhista, de hiszek a reinkarnációban is.  

 

Tudsz valamit az előző életeidről?

Legalább tizenöt előző életemről tudok, bár mindaddig szkeptikus voltam, amíg egy reinkarnációs utazás során az unokámat nem éreztem a kezemben. Akkor elbőgtem magam. Voltam férfi és nő, megéltem az anyaságot és az apaságot is, de éltem például állat testében is. 

 

Hogy jött a masszőrködés ebben az életedben?

Az érettségi után sportmenedzseri szakra mentem, bár mindig is lovakkal akartam foglalkozni. A szüleim viszont azt tanácsolták, hogy legyen egy diplomám. Így lediplomáztam, majd letettem a lovasoktatói vizsgát is. A diploma után nagy útkeresés következett. Egy japán cégnél menedzserasszisztensként dolgoztam, miközben elvégeztem a svédmasszőr képzést, mivel korábban a versenyúszó nővéremet sokat masszíroztam, és megtetszett ez a szakma is. Így egyidőben kezdtem masszírozni és lovagolni. A menedzseri munkát végül ott hagytam, és négy éve már csak a lovak és az emberek foglalkoztatnak.  

 

Fizikailag nem túl megerőltető ez a két munka együtt?

A masszázsban az energia nem egyirányúan áramlik. A férfi és a női energiákat is használnom kell a munka során, ugyanúgy ahogy az emberben is dolgozik a jin-jang. Amennyi energiát én adok a vendégeknek, én is legalább annyit kapok vissza tőlük. Nagyon szeretem azt a szakmámban, hogy meg lehet nyitni az embereket, és a bennük lévő feszültséget, mint egy kabátot, le lehet vetni. Azt persze nem tudom, hogy fogom-e gyerekek mellett végezni ezt a munkát, mert valóban elég erősen igénybe veszi a fizikumot, de mindennek ellenére rengeteget kapok a vendégektől. Érdekes, hogy a férfiak sokkal szégyenlősebbek a nőknél.  Persze ennek az az oka, hogy nagyon sok női masszőr elmegy olyan irányba, ami okot ad a férfiak frusztráltságára. Kezdetben én is kaptam olyan hívást, amiben megkérdezték, hogy feszültséglevezetés van-e? 

 

Most a külvárosban élsz. Merrefelé laktál előtte?

Budapesten, a Pozsonyi úton születtem, amely ma is olyan, mint amikor kisgyermekként laktam ott. Minden megtalálható benne a hentestől kezdve a virágboltig. Nagyon szerettem gyerekként, hogy közel volt a Duna-part a lakásunkhoz. Akkoriban a szigetre jártam úszni, és emlékszem, hogy a nagymamámmal mindig taxihajóval mentünk haza. Nem értem, hogy ez a pici, romantikus hajó miért nincs már.   

 

Te, aki testileg-lelkileg naponta kezelésbe veszed a budapesti nőket, milyennek látod őket?

Mindenféle nőtípus jár hozzám: üzletvezető, menedzser, ingatlanos, építész, művész, anya, nagymama, egyetemista. Igen nagy feszültség van szinte mindegyikükben a megfelelési kényszer miatt. Túl tökéletesek akarunk lenni, de egyszerre nem lehetünk anyák, sikeres üzletasszonyok és topnők. Egy nő attól jó nő, hogy önmagát adja, megéli az érzéseit, a fájdalmakat és az örömöket. Mindenkinek meg kell találnia a saját stílusát és saját maga szépségét, és nem szabadna egy elvárt idea mögé bújnia. Egyébként nagyon hálás vagyok a magyar nőknek, mert hírük van. Bárhova mész a világba, rögtön mondják, hogy a magyar nők mennyire csodálatosan sokfélék. A budapesti nő, amint felvállalja magát, olyan, mint Budapest, gyönyörű.