Név: Schulze Karolina
1984. 08. 03.
Foglakozás: lovasoktató, masszőr
Bővebben: Karolina masszázs
Budapest egyik utolsó, igazi presszójában ülünk, ahol üvegpohárban adják a kávét, a teraszt beton virágtartók díszítik, mögöttünk az egyik asztalnál férfiak dominóznak. Nézem Karolina erőt sugárzó kézfejét. A mozdulatain, ahogy a dolgokhoz ér, de különösen az ujjain látszik, sokat tud az érintésről.
Ez az ohm jellel díszített medál a nyakadban valamit szimbolizál számodra?
A medálban egy aurakristály van, amelyet a mesteremtől kaptam. Ez egyfajta védelmet ad, és bár nem vagyok buddhista, de hiszek a reinkarnációban is.
Tudsz valamit az előző életeidről?
Legalább tizenöt előző életemről tudok, bár mindaddig szkeptikus voltam, amíg egy reinkarnációs utazás során az unokámat nem éreztem a kezemben. Akkor elbőgtem magam. Voltam férfi és nő, megéltem az anyaságot és az apaságot is, de éltem például állat testében is.
Hogy jött a masszőrködés ebben az életedben?
Az érettségi után sportmenedzseri szakra mentem, bár mindig is lovakkal akartam foglalkozni. A szüleim viszont azt tanácsolták, hogy legyen egy diplomám. Így lediplomáztam, majd letettem a lovasoktatói vizsgát is. A diploma után nagy útkeresés következett. Egy japán cégnél menedzserasszisztensként dolgoztam, miközben elvégeztem a svédmasszőr képzést, mivel korábban a versenyúszó nővéremet sokat masszíroztam, és megtetszett ez a szakma is. Így egyidőben kezdtem masszírozni és lovagolni. A menedzseri munkát végül ott hagytam, és négy éve már csak a lovak és az emberek foglalkoztatnak.
Fizikailag nem túl megerőltető ez a két munka együtt?
A masszázsban az energia nem egyirányúan áramlik. A férfi és a női energiákat is használnom kell a munka során, ugyanúgy ahogy az emberben is dolgozik a jin-jang. Amennyi energiát én adok a vendégeknek, én is legalább annyit kapok vissza tőlük. Nagyon szeretem azt a szakmámban, hogy meg lehet nyitni az embereket, és a bennük lévő feszültséget, mint egy kabátot, le lehet vetni. Azt persze nem tudom, hogy fogom-e gyerekek mellett végezni ezt a munkát, mert valóban elég erősen igénybe veszi a fizikumot, de mindennek ellenére rengeteget kapok a vendégektől. Érdekes, hogy a férfiak sokkal szégyenlősebbek a nőknél. Persze ennek az az oka, hogy nagyon sok női masszőr elmegy olyan irányba, ami okot ad a férfiak frusztráltságára. Kezdetben én is kaptam olyan hívást, amiben megkérdezték, hogy feszültséglevezetés van-e?
Most a külvárosban élsz. Merrefelé laktál előtte?
Budapesten, a Pozsonyi úton születtem, amely ma is olyan, mint amikor kisgyermekként laktam ott. Minden megtalálható benne a hentestől kezdve a virágboltig. Nagyon szerettem gyerekként, hogy közel volt a Duna-part a lakásunkhoz. Akkoriban a szigetre jártam úszni, és emlékszem, hogy a nagymamámmal mindig taxihajóval mentünk haza. Nem értem, hogy ez a pici, romantikus hajó miért nincs már.
Te, aki testileg-lelkileg naponta kezelésbe veszed a budapesti nőket, milyennek látod őket?
Mindenféle nőtípus jár hozzám: üzletvezető, menedzser, ingatlanos, építész, művész, anya, nagymama, egyetemista. Igen nagy feszültség van szinte mindegyikükben a megfelelési kényszer miatt. Túl tökéletesek akarunk lenni, de egyszerre nem lehetünk anyák, sikeres üzletasszonyok és topnők. Egy nő attól jó nő, hogy önmagát adja, megéli az érzéseit, a fájdalmakat és az örömöket. Mindenkinek meg kell találnia a saját stílusát és saját maga szépségét, és nem szabadna egy elvárt idea mögé bújnia. Egyébként nagyon hálás vagyok a magyar nőknek, mert hírük van. Bárhova mész a világba, rögtön mondják, hogy a magyar nők mennyire csodálatosan sokfélék. A budapesti nő, amint felvállalja magát, olyan, mint Budapest, gyönyörű.