facebook
 
2013. november 06.

Név: Geregely Katalin

1986. november 25.
Foglalkozás: színész

Bővebben:http://www.i-m.co/gergelykatalin/gergelykatalin/

A fotózás helyszíne: Henszlmann utca

Megtanultam Budapestet!

Az email- és skype-interjúk általában lustaságból vagy kényszermegoldásként születnek. Az ok, ami miatt kénytelen voltam ez alkalommal virtuális elkapni Tikát, a TÁP Színház színésznőjét, közel kétezer kilométerre választ most el Budapesttől. Szerencsére Máté továbbra is tartja otthon a frontot.

Ha élőben készülne ez az interjú, hol találkoznánk és miért?

A Csendes kávézóba hívtalak volna, mert van nagy tejeskávéjuk, és mert ott üzemel a Nemruci.

Várj, mi az a Nemruci?

Nemruci. Nemjuci. Németh Juci. Röviden felvezetve. Ez egy butik, Juci kincses dobozkája, amibe mindenkinek betekintést enged. Egyedi ruhákat válogat össze, amiket, ha kell, átalakítunk, majd eladunk. Én vagyok Juci társa. Mindenben segítek neki, amikor időm engedi: dönteni, túrni, berendezni, varrni, nincs meghatározva. És ott van még Orsi is, aki a butik eladója és egyben angyala. Mi hárman alkotjuk az aktív csapatot. Énekes, színész, bébiszitter. Ez egy hobby, egy szerelem, de nem ebből gazdagszunk meg.

Gyergyószentmiklóson születtél. Milyen volt a váltás, felkerülni Pestre?

Félelmetes, mert teljesen új volt minden, és Budapest egy sokkal nagyobb város Gyergyószentmiklósnál, Csíkszeredánál vagy Kolozsvárnál. Ráadásul egyedül jöttem, mint a mesékben, szerencsét próbálni a TÁP színháznál, amit megelőzött egy találkozás, Vajdai Vilivel, a TÁP alapító tagjával. Szinte azonnal teljesen bezsongtam Budapesttől, mert minden bizsergető, színes és változó volt.  Az viszont nagyon zavart, hogy nem látom át a várost. Nagyon vágytam arra, hogy ismerjek mindent, hogy tudjam, mi van a másik utcában, hol lehet szeget venni vagy jó kenyeret. Emlékszem mindenhova metróztam, villamosoztam, amíg rá nem jöttem, hogy itt minden közel van egymáshoz.

És hogy érzed, kiálltad Budapest próbáit?

Igen, megtanultam Budapestet! Most már otthonosan mozgok. Tudom, hol vásárolhatok jó kenyeret vagy friss gyümölcsöt. Van kedvenc kávézóm, kocsmám, ahol a bárpulthoz is ülhetek. Szeretem a vasárnap reggeli sétákat, amikor átsétálok a Szimpla háztáji piacra. Ilyenkor minden csendes, nyugodt és elkezdenek mesélni magukról az utcák, az épületek.

Hol laktál, és hol laksz most Budapesten?

Negyedik éve élek már Budapesten, ez a lakás az ötödik lakhelyem ennyi idő alatt. Laktam az V., VI., VII. és VIII. kerületekben, de mindig a belvárosban, a magban. A legjobb az Astoria, a Kálvin és a Ferenciek tere közötti rész. Jó érzés megnyugodni a Károlyi kertben, vagy nézelődni a butikokban, és minél több egyedi cuccot beszerezni. Itt lakom egyébként a környéken, a Szép utcában egy gyönyörű, régi bérházban. Az udvar közepén van egy elromlott szökőkút, kis angyalokkal a tetején. A lakásunk pont a Balettintézetre néz, ami annyira közel van hozzánk, hogy akár a be is ugorhatnék a teraszról az órákra.

Hogy néz ki egy napod?

A macskánk felébreszt, mindegy hánykor kell felkelnem, ő valahonnan tudja, és jön. Máúúú! Innentől kezdve viszont mindig esetleges, mivel sosincs fix programom. Bármikor bármi lehet. Hol reggel, hol délután, hol este próbálok.

Hol és hogyan kapcsolsz ki?

Legfőképp a főzés kapcsol ki, de mindig más apró örömeim vannak: amikor felnézek az égre, bemegyek valamelyik kis anyagos üzletembe, átmegyek valamelyik hídon, vagy ha bemegyek a Nemruciba és a csajokkal összeülünk, nincs megállás a hülyeségben.

A munkádhoz ad valami pluszt az, hogy Budapesten élsz?

Folyamatosan inspirál Budapest. Itt nem lehet unatkozni. A város minden pontján történik valami, és most nem a rendezvényekre gondolok, hanem az életre. Gyerekkorom óta nyitott szemmel járok az utcákon, miközben megfigyelem az embereket, a viselkedésüket, az öltözéküket, a beszédüket, mindenük érdekel, mert sokat tanulok tőlük.  Budapest ébren tart, mint egy jó számtanpélda az agyad.

A TÁP színház szerinted miért különleges színfoltja a budapesti underground színészvilágnak?

Mert meglep, elborzadtat és mert  kihívó, figyelemfelkeltő, pofátlan, aktuális, vicces és ezt szorozd be mondjuk tízzel. Az különösen tetszik, hogy sokféle előadásunk van. Hol a Kamrában játszunk, hol a Trafóban, hol egy fesztiválon, például a Bánkitó-fesztiválon vagy Ozorán. Bár ez egy nehéz kérdés, mert belülről én annyira nem látom át, egy kívülálló talán jobban meg tudná válaszolni ezt a kérdést. Én csak azt tudom, hogy nekem mit jelent…